BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Túlbecsült növekedés - eltűnő nyugdíjbefizetések

A kormány 3 százalékos gazdasági növekedésre számít, míg a vezető gazdaságkutató intézmények lassabb bővülést prognosztizálnak. A kormány továbbá arra számít, hogy a magánpénztári tagok 90 százaléka visszalép az állami pillérbe: a megtakarításokat már 2011-ben el is kezdik költeni.

A kormány benyújtotta a költségvetés tervezetét, melynek indoklásában az áll: a GDP növekedése elérheti a 3 százalékot 2011-ben. A költségvetés GDP arányos hiánya 3 százalék alatt marad jövőre, ám a 3 százalékos éves növekedési ütem talán túlbecsültnek tűnik. Jövőre már nem csak az export húzhatja a gazdaságot: a háztartások fogyasztásának növekedése és a vállalatok beruházása is pozitív előjellel járulhat hozzá a jövő évi GDP-hez.

A közgazdászok egyetértenek abban, hogy a növekedés jövőre felpörög, azonban a lényegi kérdés ennek mértéke. A hazai és nemzetközi elemzők jó része 3 százalék alatti növekedést jósol. A Nemzetközi valutaalap legfrissebb, októberi jelentésében 2,5 százalékos fellendülést prognosztizál Magyarország számára, a GKI Gazdaságkutató Zrt. korábbi 3 százalékos növekedési előrejelzését vágta vissza 2,5 százalékra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2,8 százalékos növekedésre számít (naptárhatástól nem megtisztított adatok alapján) jövőre, 3,5 százalékos infláció mellett. A háztartások fogyasztási kiadásai 2,2 százalékkal növekedhetnek a nemzeti bank szakértői szerint, a kormány 3,9 százalékot vár.

Növekedési várakozások (2011)

A válságadók növekedésfékező hatására a Nomura felhívta a figyelmet: azonban látni kell, a kiadások lefaragása is fékezné a gazdaságot. A kulcskérdés az, melyre a Nomura is figyelmeztet: nem jelentenek strukturális reformot ezek az intézkedések és átmeneti jellegűek.

A válságadókat 2012-ben tervezik kivezetni, mely akkor hatalmas lyukat üthet a költségvetésbe, így akkor lehet szükség drasztikus egyenlegjavító beavatkozásokra.

A kormány nem számít újabb világgazdasági visszaesésre, azonban Európában lassulhat a növekedés. Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. makrogazdasági elemzője szerint azonban nem zárható ki egy újabb recesszió.

Összességében elmondható, nincs nagy szóródás a növekedési várakozások közt, a kormány a legoptimistábbak közé tartozik. Ám a legnagyobb elemzőházak még nem értékelték a költségvetést, s az egyes tételek hatását a növekedésre. A kormány tehát nem számol recesszióval, ám egy kisebb külső sokk is jelentős negatív hatást gyakorolhat a hazai gazdaságra, így a költségvetésre.

Nyugdíjkérdés

Ismeretes: a kormány 14 hónapra (2010 utolsó két honapjában és 2011 egészében) eltéríti a magánbefizetéseket az állami pillérbe, ezzel javítva a költségvetés helyzetét.

Orbán Viktor Brüsszelben úgy nyilatkozott október 29-én, hogy Magyarország visszaáll a kétpilléres nyugdíjrendszerre, a jelenlegi hárompilléresről. Orbán Viktor szerint a magánnyugdíj-pénztárak agyonnyomták a költségvetést, és kivezetésükhöz csak 2-3 hónapra lesz szükség.

A kormány arra számít, hogy szinte mindenki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe (10-ból 9 magán-nyugdíjpénztári tag), mely nem tűnik megalapozottnak: tekintettel arra, hogy nem ismertek a visszalépés előnyei.

Azonban ha megnehezedik a magánpénztárak működése, s az emberek úgy fogják gondolni: a magánkasszák játszanak a pénzükkel, valószínűleg a nagytöbbség átlép az állami nyugdíjrendszerbe. Még akkor is, ha tudjuk: a kormány már jövőre elkezdi költeni a megtakarításokat.

A 2800 milliárd forintos nyugdíjvagyonból 530 milliárdot el is költene az állam 2011-ben - áll a költségvetés tervezetében. Kulcskérdés lesz tehát, hogy hányan lépnek át a magán-nyugdíjrendszerből az államiba.

A magánpénztári rendszerben különböző portfóliókat választhatnak a tagok: a fiatalok kockázatos, magas gyarapodást ígérő csomagban; az idősebbek alacsonyabb kockázatúban, a nyugdíj előtt állók pedig a legkockázatmentesebb portfólióban vannak, melyben csak állampapírok találhatóak: alacsony hozam, szinte kockázat nélkül.

A pénztárak figyelembe veszik, hogy hány év van még hátra a nyugdíjig az adott egyénnek, és így ajánlják a különböző portfóliókat. A pénztártag maga dönthet arról, hogy vállal-e kockázatot magasabb hozam érdekében, vagy kerüli azt, s beéri alacsonyabb hozammal, biztonságra törekedve.

A pénztárak figyelembe veszik, hogy hány év van még hátra a nyugdíjig az adott egyénnek, és így ajánlják a különböző portfóliókat. A pénztártag maga dönthet arról, hogy vállal-e kockázatot magasabb hozam érdekében, vagy kerüli azt, s beéri alacsonyabb hozammal, biztonságra törekedve. Az EU 9 nyugdíjreformer országa azzal a kéréssel állt augusztusban az unió elé: a költségvetésben ne jelenjen meg deficitként a magánkasszákhoz utalt pénzösszeg. Az állam veszteséget kényszerül elkövetni, amíg csak a tőkefelhalmozás történik meg a kasszáknál, és a kifizetések még nem indulnak el. Az EU nem fogadta el a kérést abban a formájában, melyben az országok kérték: azaz érdemben nem javul Magyarország egyenlege. -->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.